Pannonia

Benne a múltam
Jövőm a reneszánsz
Dobban a szívem
Dallamot generál
Tokaji hegyen a babám szedi meg a kosarát
Marad-e ma a magány?
Szabad-e maga, talán?

Vele együtt vigadok ma
Szeplőtlen primadonna
A titkunkat el ne mondja
De meghalnék két karodba'
Nem kell több, jó így babám
A te karodból szebb ez a holdvilág
Szíve édes, bódít a láng
Éjjelente csókot lopni jár

Mamma Mia, mondd el, te, gyönyörű
Megérik a szőlő, sír a hegedű
Pannónia mindig hazavár
Ahogyan a szívem, de azt sose kéri, hogy maradjál

Lelovagolunk a réten a ramazuriba
Drága a bor, de kikérem
Add ide, Szabina!
Óh, az a szép szempár
Mondd, hogy csakis az enyém
Baba, éjféltájt Deshi ma hazakísér

De, amikor a szív megdobban
Ugyanakkor megtorpannék
Feszül a feneked a nejlonban
Na, de, ha ma csak egy csókot kapnék
Mária, Mária, emlékszem, mit mondtál
Hogy a sírodig csak velem táncolnál

Mamma Mia (óh), mondd el, te, gyönyörű
Megérik a szőlő (hopp), sír a hegedű
Pannónia mindig hazavár
Ahogyan a szívem, de azt sose kéri, hogy maradjál

Kapd el, fogd meg
Tekereg a csípő
Csípd meg, húzd meg
Bújj ide hozzám
Táncolj, madaram
Mielőtt késő
Húzd rá, csapd le

Én nekem egy hazám van, egy csodás hazám
Őt semmi pénzért, és semmi áron soha nem adnám
Mert ez tesz részben azzá, akik vagyunk
A zsarnokok birtokán egy kis faház (egy icipicike kis faház)

Óh, Mamma Mia, mondd el, te gyönyörű
Megérik a szőlő, sír a hegedű
Pannónia mindig hazavár
Ahogyan a szívem, de azt sose kéri, hogy maradjál