Érkezés

Hidakon álltam folyók felett,
örvénylő mélyben sötét vizek,
városok vártak és megunt utak,
fáztam és néztem a madarakat.

Egy nap majd, végtelen útról érkezem meg,
csillagot hozok, fénylőt Neked.
Jéghideg tüze a bőrömbe mar,
mégis engem akar.

Átvágtam bátran ezer hegyen,
hiába mondták, nem lesz helyem.
Álmodtam ébren az órát-napot,
vártam és hittem, hogy Hazajutok.

Egy nap majd, végtelen útról érkezem meg,
csillagot hozok, fénylőt Neked.
Jéghideg tüze a bőrömbe mar,
mégis engem akar.
Nem bánom, hiába fáj, én hordom tovább,
visszük majd együtt, mindenen át.
Tündöklő fénye majd utat mutat,
mindig Velünk marad…

Végtelen útról érkezem meg,
csillagot hozok, fénylőt Neked.
Jéghideg tüze a bőrömbe mar,
mégis engem akar.
Nem bánom, hiába fáj, én hordom tovább,
visszük majd együtt, mindenen át.
Tündöklő fénye majd utat mutat,
mindig Velünk marad…  száz úton.

Hiába fáj, én hordom tovább,
visszük majd együtt, mindenen át.
Tündöklő fénye majd utat mutat,
mindig Velünk marad.