Teszem Azt (The Vér Ár Am) ("Doktor Monoton Tudja, Hogy Nem Elég Lenni, Annak Is Kell Látszani")

Aki látja, hogy élek
Jól tudja, miért teszem
Azt, amit, míg mások
Értetlen állnak előtte
Hogy mégis, a lélek
Hogy visz ma itt
Bárkit is rá
Hogy a gépnek
Kiszolgáltassa magát
A kötél, amin táncolok
Óvatosan, véd az önfeladástól
De tudd, mi az ára
Levetve az álarcot
Meztelen, hogyha
A térre kiállsz

Én neked adok, haver, mindent, amim van
Előtted máris nyitott könyv vagyok
Nem irattömbbe jegyzem alattomba' fel
Sosem titkolom, te is tudhatod
Mit is gondolok, meglehet, a soraim
Lefárasztanak, de kifürkészheted
Rajtuk keresztül, milyen életet szül
Ha az időtényező idézőjeles
Ha áll az óra, egyszerre élsz és leltárazol
Mert mi más a dolgod?
Ha ismét járni kezd: futsz azonnal
Újra a nyakában lihegsz, tiszta sor
Hogy utol nem érheted, így zárod a napot
Dolgavégezetlen, az egyiket
A másik után, mert, ha már megvolt a nyitány
A működés önvezérelt
Amit a jobb kezével ad, a ballal elveszi
Hogy mindezt megszokod: mélyen emberi
Haver, Isten hozott, azt tanácsolom
Magad köré akkora hévvel ne hegeszd a rácsokat
Hogyha van miért élj, ne szűkölve teljen annyi év
Minden állapot időszakos csupán
Ha a szintézisre jön a szintezés
Meghaladható, állhat a házad
Még évek múlva is, a földrengés után
Mikor a pánik már mit sem ér
Mindent elsöpör a lökéshullám
Haver, egy utad van, alternatíva híján
Oda lyukadsz ki öntudatlan is
Mint a villám csapok beléd
És a nagy fordulat máris
Zöld utat kapott

Ma megtalálni önmagad nehezebb
Mint hitte bárki is közülünk egykor
Mind azt gondoltuk, a legjobb, ha a szél visz
Amerre visz, de egyikünk se lett jól
És bár nem tisztem a többi nevében szólni
De asszem, nincs mit szépítsem
A szél az utcán rabol ki  fényes nappal
Ha semmid nincsen az életed veszi
Kísérletet kell tenned arra
Hogy ne dadogj, ha szólhatsz
Hogy kezdj valamit az életeddel
A napok majd mindent igazolnak
Ne gondold, hogy vesztesnek lenni
Bármi emelkedettséget is jelent
Csupán azért, mert
Ma annyi győzelem
Dicstelen... (dicstelen, dicstelen ...)

Aki látja, hogy élek
Jól tudja, miért teszem
Azt, amit, míg mások
Értetlen állnak előtte
Hogy mégis, a lélek
Hogy visz ma itt
Bárkit is rá
Hogy a gépnek
Kiszolgáltassa magát
A kötél, amin táncolok
Óvatosan, véd az önfeladástól
De tudd, mi az ára
Levetve az álarcot
Meztelen, hogyha
A térre kiállsz

Aki látja, hogy élek
Jól tudja, miért teszem
Azt, amit, míg mások
Értetlen állnak előtte
Hogy mégis, a lélek
Hogy visz ma itt
Bárkit is rá
Hogy a gépnek
Kiszolgáltassa magát
A kötél, amin táncolok
Óvatosan, véd az önfeladástól
De tudd, mi az ára
Levetve az álarcot
Meztelen, hogyha
A térre kiállsz